TÁPIÓSZENTMÁRTON: Itt született – és nem Kisbéren – 1874-ben a verhetetlen csodakanca, Kincsem, „aki” az országos hírű Lovaspark névadója, ahol 1923-ban megtalálták a történelem tankönyvekben is látható szkíta aranyszarvast. A település központja a szoborparkkal, a málenkij robot emléktáblával, templomokkal és sportcsarnokkal. A falu határában a sokféle betegség gyógyítását, kezelését szolgáló gyógyfürdő, továbbá a pecások örömére horgásztó üzemel, a vadállomány a vadászok számára fontos vonzerő. 

TÁPIÓBICSKE: az 1849. április 4-én lezajlott csata emlékhelyei (szobor, fahíd, Fehérkereszt, Vaskereszt). Minden évben április 4-én, a csata helyszínén korhű ruházatban és fegyverekkel a hídi csatát több ezer vendég előtt rendezik meg. A településen horgásztó, valamint nemzetközi és országos versenyeket lebonyolító motocross-pálya is üzemel.

TÁPIÓSZELE: Blaskovich Múzeum gazdag gyűjteményeivel, Növényi Diverzitás Központ (Agrobotanikai Kutató Intézet), ahol a hazánk növényi génbankja van és a Magtól magig kiállítás itt látható.

FARMOS: Matolcsy-kúria, ahol a Tápió-vidék természeti értékeit bemutató kiállítás van, valamint 2 tanösvényen a természeti értékek bemutatása történik.

TÁPIÓGYÖRGYE: falumúzeum és tájház, valamint a település természeti értékeit bemutató 2 tanösvény látogatható.

ÚJSZILVÁS: az országos hírű termékeivel sokféle díjat nyert Bolyhos-féle pálinkaüzem, 2011-ben itt avatták fel az ország első naperőművét.

NAGYKÁTA: ez a kisváros járási székhely, ahol a település értékeit bemutató tájház, az 1948-49-es szabadságharc emlékei, a városi könyvtárban a népművészet mestere, Bodrogi Sándor lószőrből készített ékszerei láthatók.

TÓALMÁS: a 19. század végén épített Andrássy-kastély és a hozzá tartozó, gazdag növényvilága, értékes faállománya és madárvilága révén védett park (30 ha), valamint a sokféle betegség kezelésére és gyógyítására alkalmas gyógyfürdő a vonzerő.

CEGLÉD: Kossuth városa: itt van hazánk leggazdagabb Kossuth Múzeuma, a Szabadság-téren a Kossuth-szobor, Kossuth-erkély és a „Turini százak” emlékoszlopa, az Európában egyedülálló Dobmúzeum és a Református Nagytemplom látható, valamint határában az országos hírű gyógyfürdő a vonzerő. Egyéb vonzerők: vaskályha gyűjtemény, hazánk legnagyobb fogolytáborának (1945) helyszínei, katolikus és evangélikus templom, sportgyűjtemény, Dózsa-szobor, Táncsics- és Tömörkény-emléktábla.

ALBERTIRSA: itt született Tessedik Sámuel (1742-1820), evangélikus lelkész, gazdasági és pedagógiai szakíró, a Faluházban működő Szlovák Tájházban gazdag néprajzi gyűjtemény. A kisvárosban többféle betegség gyógyítását szolgáló gyógyfürdő és természetvédelmi terület (pl. Dolina) van.

CEGLÉDBERCEL: a 18. században, II. József uralkodása idején németek telepedtek ide. Innen 1945-ben több száz főt a Szovjetunióba „málenkij robotra”elhurcoltak, majd 1946-ban sok német családot kitelepítettek. Nevüket a községházán látható emléktábla őrzi. A felújított Falumúzeumában a német nemzetiséghez kötődő gazdag néprajzi kiállítás látható.